Milyen jó lenne, ha soha nem kapnánk értékelést a munkahelyünkön, nem igaz? Néha már a “visszajelzés” szó is elég ahhoz, hogy kirázzon a hideg, de előbb vagy utóbb mindenki kap. Viszont mi lenne, ha megváltoztatnánk ennek a témának a megközelítését? Mert kapni és adni visszajelzést nem mindig a legegyszerűbb dolog, de az egyszer biztos, hogy a leggyorsabb és mi több ingyenes módja annak, hogy fejlődjünk, feltéve, ha jobbá akarjuk tenni a képességeinket, termékeinket vagy egyenesen a vállalatunkat.
Azzal egyetérthetünk, ha a visszajelzést rosszul közvetítik, akkor könnyen el tudjuk veszteni a motivációnkat, kivéve ha, aki kapja nem veszi magára. És még így is jöhetnek olyan gondolatok, amik kifejezetten a hiányt, a nincs-et hangsúlyozzák, mint például “nem vagyok elég jó”, “nem értenek meg”, “még ha a tőlem telhető legkeményebben is próbáltam, nem elég… miért próbálkozzak tovább? Sosem fogok előrébb jutni…”, és a lista a végtelenségig bővíthető.
Más részről, nagyon nehéz visszajelzést adni, mert mindannyian egy bizonyos fokig elfogultak vagyunk, ami a gondolatainkon alapul, és ezek hozzák létre a valóságunkat, de erről később még fogok írni. Visszajelzést adni egy lényeges készség, amit állandóan tudunk csiszolni, hiszen ha jól csináljuk, akkor nem csak mi, de a másik fél is sokkal motiváltabbá válhat, hogy még jobb munkát végezzen.
“Az élet 10%-a, ami veled történik, és 90%-a, ahogyan reagálsz a történésekre.” – Charles Rozell Swindoll
Mikor jön jól, ha kérünk visszajelzést? Bármikor, amikor fejlődni akarunk, legyen szó főzésről, céges előléptetésről, festésről vagy akár spirituális gyakorlatról.
Hogyan kérjünk visszajelzést?
Legyünk konkrétak. Ne kérdezzünk általánosságban, mert a beszélgetés teljesen más irányba tud menni és előfordulhat, hogy olyan választ kapunk, amire a legkevésbé sem voltunk kíváncsiak. Korábban sosem mertem volna felvetni a gondolatot sem, hogy visszajelzést kérjek, de ez mára már szokásommá vált. Egyszerűen csak tudni akarom.
Képzeljünk el, hogy több különböző termékünk van és fejleszteni akarjuk őket:
- Elmondanád, hogy melyikek tetszenek a legkevésbé? Miért?
- Melyikek tetszenek a legjobban? Miért?
- Mit gondolsz, hogy tudnám a legjobb termékeimet még jobbá tenni?
Héctor Garcia and Francesc Miralles Ikigai című könyve inspirált erre, de ezek a személyes kérdéseim, mert:
- A negatív dolgokon jobb előbb túlesni, senki sem szereti, ha a munkáját kritizálják.
- Majd rákérdezhetünk a pozitív dolgokra, kell a megerősítés és így a negatívum már nem is tűnik annyira borzasztónak. 🙂 Emellett, sokat tud segíteni, ha megmondják miért tetszenek nekik azok a termékek, így a többi terméket is lehet ezek alapján fejleszteni.
- A harmadik kérdés a jövőbeli fejlődésre vagy fejlesztésre vonatkozik, így nem kell attól tartanunk, hogy lemaradunk az állandóan változó piacon.
Amikor megkérnek, akkor visszajelzést adni sem könnyű és szükséges hozzá néhány készség, de a fenti kérdéseket tudjuk használni, amikor meg akarjuk osztani a nézeteinket másnak a készségeiről vagy munkájáról. Természetesen, ha mindezt szeretettel tesszük észben tartva, hogy ezt azért tesszük, hogy a másiknak segítsünk, ügyelve arra, hogy az egónk ne csillogjon túl sokat, ez nem arról szól, hogy mennyire nagyszerűek vagyunk, hanem arról, hogyan tudunk a másiknak segíteni.
