Visszajelzés károkozás nélkül

Milyen jó lenne, ha soha nem kapnánk értékelést a munkahelyünkön, nem igaz? Néha már a “visszajelzés” szó is elég ahhoz, hogy kirázzon a hideg, de előbb vagy utóbb mindenki kap. Viszont mi lenne, ha megváltoztatnánk ennek a témának a megközelítését? Mert kapni és adni visszajelzést nem mindig a legegyszerűbb dolog, de az egyszer biztos, hogy a leggyorsabb és mi több ingyenes módja annak, hogy fejlődjünk, feltéve, ha jobbá akarjuk tenni a képességeinket, termékeinket vagy egyenesen a vállalatunkat.

Azzal egyetérthetünk, ha a visszajelzést rosszul közvetítik, akkor könnyen el tudjuk veszteni a motivációnkat, kivéve ha, aki kapja nem veszi magára. És még így is jöhetnek olyan gondolatok, amik kifejezetten a hiányt, a nincs-et hangsúlyozzák, mint például “nem vagyok elég jó”, “nem értenek meg”, “még ha a tőlem telhető legkeményebben is próbáltam, nem elég… miért próbálkozzak tovább? Sosem fogok előrébb jutni…”, és a lista a végtelenségig bővíthető.

Más részről, nagyon nehéz visszajelzést adni, mert mindannyian egy bizonyos fokig elfogultak vagyunk, ami a gondolatainkon alapul, és ezek hozzák létre a valóságunkat, de erről később még fogok írni. Visszajelzést adni egy lényeges készség, amit állandóan tudunk csiszolni, hiszen ha jól csináljuk, akkor nem csak mi, de a másik fél is sokkal motiváltabbá válhat, hogy még jobb munkát végezzen.

“Az élet 10%-a, ami veled történik, és 90%-a, ahogyan reagálsz a történésekre.” – Charles Rozell Swindoll

Mikor jön jól, ha kérünk visszajelzést? Bármikor, amikor fejlődni akarunk, legyen szó főzésről, céges előléptetésről, festésről vagy akár spirituális gyakorlatról.

feedback-1825515_1920
Image by Gerd Altmann from Pixabay

 

Hogyan kérjünk visszajelzést?

Legyünk konkrétak. Ne kérdezzünk általánosságban, mert a beszélgetés teljesen más irányba tud menni és előfordulhat, hogy olyan választ kapunk, amire a legkevésbé sem voltunk kíváncsiak. Korábban sosem mertem volna felvetni a gondolatot sem, hogy visszajelzést kérjek, de ez mára már szokásommá vált. Egyszerűen csak tudni akarom.

Képzeljünk el, hogy több különböző termékünk van és fejleszteni akarjuk őket:

  1. Elmondanád, hogy melyikek tetszenek a legkevésbé? Miért?
  2. Melyikek tetszenek a legjobban? Miért?
  3. Mit gondolsz, hogy tudnám a legjobb termékeimet még jobbá tenni?

Héctor Garcia and Francesc Miralles Ikigai című könyve inspirált erre, de ezek a személyes kérdéseim, mert:

  • A negatív dolgokon jobb előbb túlesni, senki sem szereti, ha a munkáját kritizálják.
  • Majd rákérdezhetünk a pozitív dolgokra, kell a megerősítés és így a negatívum már nem is tűnik annyira borzasztónak. 🙂 Emellett, sokat tud segíteni, ha megmondják miért tetszenek nekik azok a termékek, így a többi terméket is lehet ezek alapján fejleszteni.
  • A harmadik kérdés a jövőbeli fejlődésre vagy fejlesztésre vonatkozik, így nem kell attól tartanunk, hogy lemaradunk az állandóan változó piacon.

Amikor megkérnek, akkor visszajelzést adni sem könnyű és szükséges hozzá néhány készség, de a fenti kérdéseket tudjuk használni, amikor meg akarjuk osztani a nézeteinket másnak a készségeiről vagy munkájáról. Természetesen, ha mindezt szeretettel tesszük észben tartva, hogy ezt azért tesszük, hogy a másiknak segítsünk, ügyelve arra, hogy az egónk ne csillogjon túl sokat, ez nem arról szól, hogy mennyire nagyszerűek vagyunk, hanem arról, hogyan tudunk a másiknak segíteni.


Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s